Pedagógia Értékelési Konferencia, Szeged 2007.

A matematikai alapkompetencia fejlesztése a MATANDA korongos abakusszal

Csordásné Anda Éva

Az iskola feladata, hogy az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges alapkészségeket kialakítsa, és optimális szintre fejlessze. Ennek érdekében a tantárgyak oktatása folyamatos módszertani megújuláson megy keresztül.

A kompetencia alapú oktatás alatt a képességek és készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást a középpontba helyező oktatást értjük (Galambos, 2005). A matematikát akkor lehet megszerettetni, ha a diákoknak sikerül felfedezni annak szépségét. Ha a diákok számára egy érdekes, új eszköz kerül be az oktatási folyamatba, akkor annak hatása motivációs szempontból is jelentős (Kelemen, 2006).

Ilyen új eszköz a MATANDA korongos abakusz, amelynek segítségével 1-4. osztályban reprezentálni tudjuk a matematikai fogalmakat, fejleszteni tudjuk a számolási készséget. A manipulatív korongrendszerben egy-egy kiforgatásról feladatokat írunk, feladatokról pedig kiforgatásokat készítünk. A tanulók összefüggéseket, algoritmusokat fedeznek fel több témakörben, miközben állandóan viszonyítanak a kerek egészhez, a 10-hez, ill. a 100-hoz. A struktúra segítheti az emlékezést, a rendszerezett tudást ugyanis könnyebb felidézni, mint a rendezetlent (Dreyfas és Eisenberg, 1998).

2006 szeptemberében kísérletet indítottunk egy halmozottan hátrányos körzetben, súlyos társadalmi és egyéni hátránnyal küzdő tanulók körében, amelyhez a kutatói hátteret a SZTE Neveléstudományi Tanszéke Józsa Krisztián személyében biztosítja. Az előmérés a DIFER Programcsomag elemi számolási készségmérő tesztje alapján történt 7 kísérleti, és 7 kontroll első osztályban. A kísérleti mintában 119, a kontrollban 112 tanuló van. Az előmérés eredményei alapján, mind a kísérleti, mind a kontrollcsoport gyermekeinek az elemi számolási készsége jelentősen elmarad az országos átlaghoz képest, fejlettségük kb. a nagycsoportosok ősszel mérhető szintjének felel meg. Célul tűztük ki, hogy a feltárt hiányosságokat a MATANDA segítségével minél nagyobb mértékben kompenzáljuk. A módszer hatékonyságát 2007 májusában utóméréssel ellenőrizzük.

Az előadás keretében a fejlesztő kísérlet módszereiről számolunk be. A kísérleti osztályokban a MATANDA eszköz használatát folyamatos módszertani segítségnyújtással vezettük be, az első tapasztalataink nagyon kedvezőek. Eszerint, a MATANDA segíti a számfogalom kialakulását. Fejleszti a matematikai készségeket, képességeket, alkalmazásképes tudást hozhatunk létre segítségével. Jelentős a motiváló ereje, sikerélményt nyújt a tanulóknak. A gyerekek aktív tanulására épít, cselekedtet, kielégíti szereplési vágyukat. Alkalmas a gyengébb képességű és vak gyermekek számára nélkülözhetetlen tapasztalatszerzésre, így ők is részesülhetnek a felfedező tanulás örömében.

Úgy véljük, a MATANDA alkalmazásával jelentős mértékben kompenzálhatjuk a hátrányos helyzetű tanulók matematikai elmaradását.